Az innovációs járulék keret terhére folytatható humán kutatás-fejlesztésről

Jogi szabályozás

A törvény megalkotásának célja

„A Kutatási és Technológiai Innovációs Alapról szóló 2003. évi XC. törvény (a továbbiakban: törvény) megalkotásának a célja a magyar gazdaság versenyképességének és fenntartható fejlődésének az új ismereteken és azok alkalmazásán alapuló erősítése, ezen belül különösen a kutatás-fejlesztés (K+F) és a létrehozott új tudás alkalmazásának megfelelő mértékű és kiszámítható finanszírozása, valamint az ezzel kapcsolatos társadalmi érdekek érvényre juttatása.

Ehhez szükséges egyrészt a kiszámítható nagyságrendű központi költségvetési támogatás megléte, másrészt az is, hogy a vállalkozások a korábbiaknál jelentősebb és növekvő mértékben járuljanak hozzá az innovációs, illetve K+F tevékenység forrásainak megteremtéséhez.

A Kutatási és Technológiai Innovációs Alap, valamint az innovációs járulék

A jelölt célok megvalósítását szolgálja az elkülönített állami pénzalapként funkcionáló Kutatási és Technológiai Innovációs Alap (a továbbiakban: Alap), amely a források, az Alapba történő befizetések koncentrálása mellett biztosítja azok visszaáramlását is a vállalkozási szektorba innovációs célú felhasználásra. Ennek megfelelően szabályozza a törvény az Alap képzését és felhasználását.

Az Alap jelentős bevételi eleme a gazdasági társaságok által befizetett innovációs járulék, amelyet a járulékelőleg fizetés rendszerében kell teljesíteni.”

A járulék megfizetésére kötelezettek köre

„A személyi hatályt a törvény 3. §-ának (1) bekezdése határozza meg, amely szerint a járulék megfizetésére kötelezett meghatározott kivételekkel a belföldi székhelyű, a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: Sztv.) hatálya alá tartozó gazdasági társaság.

A gazdasági társaságokról az 1997. évi CXLIV. törvény (a továbbiakban: Gt.) rendelkezik, amely a következő gazdasági társasági formációkat jelöli: közkereseti társaság, betéti társaság, közös vállalat, korlátolt felelősségű társaság, részvénytársaság.

Járulékfizetésre kötelezett a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tao. tv.) 4. §-ának 28. pontjában meghatározott külföldön tevékenységet végző (a továbbiakban: off-shore társaság) is. (Off-shore társaság: az a belföldön a Gt.-ben foglaltak szerint alapított, belföldi székhellyel rendelkező korlátolt felelősségű társaság, részvénytársaság, amely az adóévben folyamatosan megfelel a Tao. tv. hivatkozott jogszabályhelye alpontjaiban megjelölt valamennyi feltételnek.) Az off-shore társaság tehát a törvény személyi hatálya alá tartozik, s függetlenül attól, hogy egyébként adómentes a helyi iparűzési adó vonatkozásában, járulékfizetési kötelezettségét az általános szabályok szerint állapítja meg, illetve teljesíti.

Az előzőek szerinti valamennyi, a naptári év szerint működő, valamint a naptári évtől eltérő üzleti évet választott gazdasági társaságnak, s valamennyi üzleti évére vonatkozóan kell járulékot fizetnie, kivéve méretük alapján a mikrovállalkozásokat, továbbá a kötelezettnek a törvény által mentesített időszakait. Ezeket a meghatározott kivételeket a törvény 3. § (2)-(3) bekezdései tartalmazzák.”

„Nem terjed ki a törvény hatálya, így nem terheli járulékfizetési kötelezettség a szervezeti jogi szabályozás alapján alanyi jogon azokat a vállalkozásokat, szervezeteket, intézményeket, amelyek nem a Gt. szerint létesíthetők. Ilyenek például: a külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepe, a szövetkezet, a lakásszövetkezet, a társasház, a közhasznú társaság, az erdőbirtokossági társulat, a vízgazdálkodási társulat, az ügyvédi iroda, a magán-nyugdíjpénztár, az önkéntes nyugdíjpénztár, az MRP szervezet, az egyház, az alapítvány, a társadalmi szervezet, a költségvetési intézmény, az egyesülés (ide értve az Európai Gazdasági Egyesülést is).”

„Nem sorolhatók a törvény hatálya alá azok sem, akik/amelyek nem tartoznak az Sztv. (Számviteli törvény) hatálya alá. Ilyenek például: a magánszemély, az egyéni vállalkozó, akkor sem, ha egyéni cégként a cégbíróságon bejegyzést nyert, a polgári jogi társaság, az építőközösség, a külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi kereskedelmi képviselete.”

„Nem tartozik az Sztv. hatálya alá, így járulékfizetésre nem kötelezett az az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló 2002. évi XLIII. törvény (a továbbiakban: Eva tv.) szerint adózó gazdasági társaság, amely az üzleti évben nyilvántartásait az Eva tv. 4 §-ának (4) (6) bekezdése szerint vezeti. Járulék-kötelezett azonban az üzleti évben az EVA-val összefüggő nyilvántartási kötelezettségét az Sztv. szerint (a kettős könyvvitel rendszerében) teljesítő EVA-alany gazdasági társaság.”

„Nem terjed ki a járulékfizetési kötelezettség a törvény 3. §-ának (2) bekezdésében foglaltak alapján a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 1999. évi XCV. törvény (a továbbiakban: Kk. tv.) 3. §-a szerint mikrovállalkozásnak minősülő gazdasági társaságra.”

„Tekintve, hogy a törvény másként (más minősítési szempontról) a mikrovállalkozásokon kívüli vállalkozásokra vonatkozóan sem rendelkezik, ezért adott társaság mérete . mikro-, vagy kis-, vagy középvállalkozás, vagy azon kívüli . a Kk. tv. szerint határozható meg [ezt írja elő a Kk. tv. 4. §]. A minősítéshez . amelyet minden társaság maga végez el a Kk. tv. alapján a következő mutatókra kell figyelemmel lenni.

• Összes foglalkoztatotti létszám;
• Éves nettó árbevétel (árbev.) vagy mérlegfőösszeg (mfőö.);
• Az állam, az önkormányzat vagy a mikro-, kis- és középvállalkozáson kívül eső vállalkozások tulajdoni részesedése tőke vagy szavazati jog alapján 1. 2. 3.*;
• Mikrovállalkozás, 10 főnél kevesebb árbev., legfeljebb 700 millió forint, vagy mfőö. legfeljebb 500 millió forint, külön-külön és együttesen sem haladja meg a 25 százalékot; – Kisvállalkozás, 50 főnél kevesebb árbev., legfeljebb 700 millió forint, vagy mfőö. legfeljebb 500 millió forint külön-külön és együttesen sem haladja meg a 25 százalékot;
• Középvállalkozás 250 főnél kevesebb, árbev. legfeljebb 4 milliárd forint, vagy mfőö. legfeljebb 2,7 milliárd forint külön-külön és együttesen sem haladja meg a 25 százalékot.”

A törvény hatálya és a járulék mértéke

A Kutatási és Technológiai Innovációs Alapról szóló 2003. évi XC. törvény alapján – a 2005. január 1-jétől hatályos besorolás értelmében – innovációs járulékfizetési kötelezettség terheli a közép- és nagyvállalkozásokat. A járulék számításának alapja, akárcsak az iparűzési adó esetében, a nettó korrigált árbevétel, mértéke pedig – 2006-tól kezdődően – 0,3%.

A járulék számításának és fizetésének módja

„A járulékfizetésre kötelezett gazdasági társaság járulékfizetését az előlegfizetés rendszerében teljesíti. Az adóévben (üzleti évben) járulékfizetésre kötelezettnek a törvény 5. §-a (2) bekezdésében előírtak szerint háromhavonként (előlegfizetési időszak) kell előleget fizetnie.”

„A vetítési alap a törvény 4. §-ának (1) bekezdése szerint a helyi adókról szóló, többször módosított 1990. évi C. törvény (a továbbiakban: Hatv.) 39. §-ának (1) bekezdése alapján meghatározott adóalap. A Hatv. hivatkozott rendelkezése az iparűzési adó alapját tartalmazza, az állandó jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetére.” „A Hatv. 39. §-ának (1) bekezdése szerint az állandó jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetén az adó alapja az értékesített termék, illetőleg végzett szolgáltatás nettó árbevétele, csökkentve az eladott áruk beszerzési értékével és a közvetített szolgáltatások értékével, valamint az anyagköltséggel.”

„A törvény 4. §-ának (2) bekezdése szerint a járulék éves bruttó összege: a 4. § (1) bekezdése szerinti vetítési alap 14. §-ban meghatározott százaléka. Ennek megfelelően a Járulék éves bruttó összege = vetítési alap × %-os mérték.”

„A kötelezettségcsökkentő tételek, amelyek a törvényben meghatározott körben és mértékig a járulék éves bruttó összegéből levonhatók: . a gazdasági társaság saját tevékenységi körében végzett kutatás-fejlesztési tevékenység közvetlen költsége, a költségvetési gazdálkodási rendszerben működő szervezetektől megrendelt kutatás-fejlesztési tevékenység költsége, a közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. törvény 2. §-a (1) bekezdésében meghatározott szervezetektől azaz a közhasznú jogállással rendelkező társadalmi szervezettől, köztestülettől, alapítványtól, közalapítványtól, közhasznú társaságtól, sportági országos szakszövetségtől megrendelt kutatási-fejlesztési tevékenység költsége.

A levonható költségeket mind a saját szervezetben végzett, mind a vásárolt kutatás-fejlesztés esetében csökkenteni kell a levonásnál figyelembe vett költségek fedezetéül szolgáló, az államháztartás valamely alrendszeréből nyújtott támogatással. Ennek megfelelően: Járulék éves bruttó összege. Kötelezettségcsökkentő tételek éves összege (a támogatások nélkül) = Járulék éves nettó összege.”

(A Kutatási és Technológiai Innovációs Alapról szóló 2003. évi XC. Törvény 3.§ (1) bekezdésébe alapján, a belföldi székhelyű, és a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény hatálya alá tartozó gazdasági társaság a Kutatási és Technológiai Innovációs Alapba történő járulék megfizetésére kötelezett. A járulék alapja a helyi adókról szóló, többször módosított 1990. évi C. törvény 39.§ (1) bekezdése alapján meghatározott adóalap. A járulék éves bruttó összegéből levonható a költségvetési gazdálkodási rendszerben működő és a közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. Törvény 2.§(1) bekezdésében meghatározott szervezetektől – így a szerződés megbízottjától – megrendelt kutatás-fejlesztési tevékenység költsége. (Lásd: 2003. évi XC. Törvény 4.§.(3) bekezdését.) Ezt az összeget csökkenteni kell a levonásnál figyelembe vett költségek fedezetéül szolgáló, az államháztartás valamely alrendszeréből nyújtott támogatással. A közepes- és nagy vállalkozások esetében a járulék éves bruttó összege 2004. évben az előzőek szerint meghatározott vetítési alap 0,2%-a, 2005. évben 0,25%-a, 2006. és 2007. évben pedig 0,3%-a. (Lásd: 2003. évi XC. Törvény 14.§(1) bekezdésében foglaltakat.)

A járulék összegét csökkentő tételek tehát:

Kötelezettségcsökkentő tételek, amelyek a járulék várható éves bruttó összegéből – legfeljebb annak mértékéig – levonhatók:

1. A gazdasági társaság saját tevékenységi körében végzett kutatási-fejlesztési tevékenység közvetlen költsége;
2. A költségvetési gazdálkodási rendszerben működő szervezetektől megrendelt kutatási-fejlesztési tevékenység költsége;
3. A közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. törvény 2.§ (1) bekezdésében meghatározott szervezetektől megrendelt kutatási-fejlesztési tevékenység. Ide tartozik az alapkutatás, az ipari vagy alkalmazott kutatás és a kísérleti fejlesztés is.
   Amennyiben a fenti feltételek bármelyike teljesül, a gazdasági társaság csökkentheti az általa fizetendő innovációs járulék összegét, tekintet nélkül arra, hogy az adott kutatás az alaptevékenységéhez szükséges-e vagy sem.

(ÚTMUTATÓ a Kutatási és Technológiai Innovációs Alap elszámolásához, befizetéséhez, a támogatások elnyeréséhez és a K+F kedvezmények igénybevételéhez. Budapest, 2004. február. Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal)

A járulékból finanszírozható kutatási tevékenység

„A Kutatási és Technológiai Innovációs Alapról (a továbbiakban Alap) szóló 2003. évi XC. Törvény 4.§-ának (3) bekezdése nem tartalmaz tematikus korlátozást a vállalatok által végzett vagy megrendelt kutatás-fejlesztési tevékenységgel kapcsolatban. Bármely vállalkozás bármely témában végezhet vagy megrendelhet kutatás-fejlesztést. Ennek megfelelően egy pénzintézet is megrendelhet közlekedési tárgyú témában kutatás-fejlesztést egy kht-tól, annak felmerülő költségeit a pénzintézet leírhatja az általa befizetendő innovációs járulékból.”

„A Hivatal honlapján (www.nkth.gov.hu) található „Útmutató a Kutatási és Technológiai Innovációs Alap elszámolásához, befizetéséhez, a támogatások elnyeréséhez és a K+F kedvezmények igénybevételéhez” című, a Pénzügyminisztérium és az APEH szakembereinek bevonásával készült összeállítás. Ez részletes, technikai mélységekbe menő segítséget ad az innovációs járulékfizetéssel és az Alap forrásainak megpályázásával kapcsolatban felmerülő problémák megoldásához. Az érintettek a járulékfizetéssel kapcsolatos adóügyi és számviteli kérdéseikkel részletesebb információkért az APEH illetve a Pénzügyminisztérium illetékeseihez is fordulhatnak. Felhívjuk az érintettek figyelmét az Alkotmánybíróságnak a 60/1992 (XI.17). számú határozatára. Ennek megfelelően az állam központi szerveinek a járulékfizetési ügyekben felmerült problémákra adott válaszai, állásfoglalásai nem tekinthetők jogértelmezésnek.” (Innovációs járulékfizetéssel kapcsolatban leggyakrabban feltett kérdések és válaszok)

A járulékból finanszírozható kutatási tevékenység

A járulék-kötelezettséget az előlegfizetés rendszerében kell teljesíteni. A járulékbevallás és a következő évi előlegbevallás határideje május 31. A járulékelőleg fi zetése negyedévenként történik, az alábbi ütemezésben: (1) április 20., (2) július 20., (3) október 20. és (4) január 20.

Az így befizetett összeg a Központi Kutatási és Technológiai Innovációs Alapba kerül, mely a kutatás-fejlesztés és a technológiai innováció állami támogatását biztosító, és kizárólag ezt a célt szolgáló, elkülönített állami pénzalap (az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény szerint).