Human Exchange könyvek

Kedves Olvasónk!

Örömmel értesítjük, hogy a Human Exchange Alapítvány gondozásában, illetve támogatásával, partnereinek közreműködése révén megjelent könyvek, szakmai kiadványok az Alapítvány honlapján keresztül is megrendelhetővé váltak.

Az alkalomhoz méltó módon különleges akcióval kedveskedünk olvasóinknak: a honlapunkon található köteteket 30% kedvezménnyel vásárolhatják meg!

Aktuális kínálatunkban az alábbi kiadványok szerepelnek:

Gábor Juhász – Péter Garai (2007): Human Research in the Non-Profit Sector. Pécs: Pécsi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Szociális Munka és Szociálpolitika Tanszék. Szakkönyv. (ISBN 978-963-642-174-8)

A tartalomból: Az idegen nyelvű szakkönyv keretei között arra vállalkoztunk, hogy a civil szervezetek, valamint munkaerőpiaci és társadalmi szempontból hátrányos helyzetű célcsoportok körében végzett vizsgálataink közül bemutassunk néhány, a közelmúltban lefolytatott kutatást. A kutatásokból leszűrt tapasztalatok az emberi erőforrások és a szervezetek fejlesztésének, valamint szakmai együttműködési hálózatok kialakításának és működtetésének elsődleges jelentőségére igyekeznek rámutatni. Vizsgálataink közül bemutatásra kerültek a munkaerőpiac társadalmi diszkriminációt előidéző és fenntartó jellegzetességei a hátrányos helyzetű célcsoportok munkaerőpiaci és társadalmi integrációját nehezítő tényezők taglalásán keresztül. Igazoltnak találtuk az alternatív foglalkoztatási kezdeményezések pozitív hatásosságát és kiemelt jelentőségét a hátrányos helyzetű és speciális igénnyel élő célcsoportok esetében.

Juhász Gábor (szerk.) (2007): PATRÓNUS. A Dél-Dunántúli Régió pályaválasztási koncepciójának tervezete. Kaposvár – Pécs: Human Exchange Emberi Erőforrás Fejlesztő és Tanácsadó Alapítvány. Tanulmánykötet. (ISBN 978-963-06-4164-7)

A tartalomból: A tanulmánykötet munkaerőpiaci, foglalkoztatás-és humánpolitikai szakértők bevonásával megvalósított kutatás-fejlesztési projekt eredményeit foglalja magában. A pályaválasztás fejlesztési lehetőségeit meghatározó szempontok elemzése mellett a Dél-Dunántúl oktatási feltételrendszeréről, a fellelhető fejlesztési eszközökről és módszerekről olvashatunk. Bemutatásra kerülnek a vállalkozások tényleges, a különböző képzési/ fejlesztési alternatívákat érintő munkaerőpiaci igényei, valamint a pályaválasztást segítő intézményrendszer programjai és eszközei. A szakmai kiadvány keretei között a régió szakképzési helyzetének stratégiai kérdéseit részletező szempontokkal is megismerkedhetünk. A pályaválasztás és pályairányítás felsőoktatással való kapcsolatáról az oktatás expanzióját és a demográfiai változásokat kísérő egyéb tendenciák és feltételek részletes taglalása révén olvashatunk. Itt különös hangsúly helyeződik a pályatervezés és pályairányítás felsőoktatási keretrendszerben történő működtetésének fontosságára, amit nagyban elősegít a szerzők felsőoktatásban és munkaerőpiaci szekértői feltételrendszerben szerzett több évtizedes tapasztalata. A tanulmánykötet végén a régió pályaválasztási koncepcióját előkészítő akcióterv fontosabb intézkedéseit találjuk az állam részéről a munkaerőpiaci intézményrendszert képviselő szakértő szemüvegén keresztül láttatva a fejlesztési igényekre és szükségletekre megfelelő válaszlépésekként.

Juhász Gábor (2006): Társadalmi és munkaerőpiaci érdekek – civil szerepek. Kaposvár: Human Exchange Emberi Erőforrás Fejlesztő és Tanácsadó Alapítvány. Szakkönyv. (ISBN 978-963-06-1261-6)

A tartalomból: A négy fő fejezetből és fogalomtárból álló, 112 oldalas szakkönyv kialakításának célja az volt, hogy rámutasson a civil / non-profit szervezetek nemzetgazdasági, térségi / regionális és lokális kapcsolati, együttműködési hálózatokban játszott szerepének fontosságára az érdek és érdekeltség fogalomkörének definiálásán keresztül. A szerző foglalkozik a munkaerőpiaci érdekegyeztetés folyamatával, szereplőivel és társadalmi feltételeivel ugyancsak. A munkaadói és munkavállalói érdekképviseletek taglalása mellett az érdekegyeztetés mechanizmusából fakadó elvárásokra fókuszál, ami nyílt hatalmi struktúrában, decentralizált döntési folyamat keretei között kell, hogy végbemenjen. Szó esik a munkaerőpiac fő áramlatán kívül történő munkahelyteremtés eszközeiről, lehetőségeiről, amely nem pusztán foglalkozási, jövedelemszerzési szempontból fontos, hanem elengedhetetlen a társadalmi kohézió kialakulásához és megerősödéséhez. Az említett kezdeményezéseknek a civil vagy non-profit szervezetek képesek megfelelő feltételeket és lehetőségeket teremteni.

Juhász Gábor (2007): Szervezési és vezetési alapismeretek. Útmutató és fogalomtár. Pécs: Pécsi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Szociális Munka és Szociálpolitika Tanszék. Tankönyv. (ISBN 978-963-642-159-5)

A tartalomból: A tíz fő fejezetből és fogalomtárból álló tankönyv célja, hogy a hazai és a nemzetközi szakirodalomban fellelhető, a teljesség igénye nélkül gyűjtött és strukturált irodalmakból egy olyan viszonylag rövid, kézzelfogható, vázlatos tudásanyagot kerüljön összeállításra, amely a legfontosabb fogódzópontokat biztosítja a vezetési és szervezési ismeretek alapjaival ismerkedők számára. A szervezeti alaptípusok meghatározó sajátosságai mellett a tankönyv bemutatja a szervezetek rendszerszerű működésének sajátosságait, a szervezet és környezete viszonyrendszerét, kölcsönös egymásra hatásuk jellegét és jelentőségét. A főbb vezetési funkciók tárgyalásán túl hangsúlyos szerepet játszanak a szervezetekre jellemző csoportdinamikai szabályszerűségek, amelyek az egyes szervezetek esetében az emberi tényező révén közvetlen módon hatnak a munkahelyi légkörre.  A szervezet, mint önálló, sajátságos jellegzetességekkel felvértezett kulturális entitást láttatva feltárulnak a szervezeti kultúra fontosabb összetevői is. Ehhez kapcsolódóan a szervezeti változások vezetését taglaló fejezetben a szervezet, mint folyamatosan változó, dinamikus rendszer koncepciójából kiindulva a szerző kísérletet tett a különböző szintű változások okainak és hatásainak vázlatos bemutatására, ill. a szervezeti változások folyamatszerű megragadására. A gyakorlati vezetési koncepciókat és döntéstámogató rendszereket bemutató fejezetben olvashatunk a stratégiai vezetés, valamint az innováció-, a projektmenedzsment és a kontrolling rendszerek, ill. vezetési metódusok lényegi vonásairól. A vizsgálódási horizonton megjelennek az új tanácsadási metodológiák – az akciókutatás és a tapasztalati tanulás – aktuális kérdései, valamint a szervezeti magatartás új gyakorlati metódusait megalapozó elméleti megközelítések is. A Menedzsment fogalomtárban a tankönyvben szerepeltetett fogalmak, kifejezések jelennek meg definíciószerűen, amelyek segítenek tisztázni bizonyos fogalmi jelentések tartalmi vonatkozásait, szélesebb értelmezési keretet nyújtva ezzel is a tankönyv mondanivalójához.

Kemény Gábor (2009): Mutatószámrendszerek a vállalatvezetésben. Budapest: Raabe Tanácsadó és Kiadó Kft. (ISBN 963-9600-10-5)

A tartalomból: A könyv elsősorban kis- és középvállalkozások tulajdonosainak, vezetőinek és munkatársainak készült, de segítségül szolgálhat főiskolai és egyetemi hallgatók felkészülésében is. A vállalkozás szó használata nem azt jelenti, hogy a mutatószámok és mutatószámrendszerek a nonprofit szférában vagy a közigazgatásban ne lennének alkalmazhatóak. A könyv célja nem csak ez egyes mutatószámrendszerek bemutatása, hanem sokkal inkább segítséget nyújtani a mutatószámok gyakorlati alkalmazásában, eloszlatva a velük szemben megfogalmazódó kételyeket. A könyv első fejezetében rövid elméleti bevezetés olvasható a mutatószámokkal kapcsolatosan. Kitér arra, hogy mire is jók a mutatók, mik a mutatók használatának korlátai, hogyan kell a mutatókat kiválasztani, csoportosítani, hogyan lehet a bennük rejlő információkat a döntéshozók felé tálalni. A könyv terjedelmének nagyobb részét a nemzetközi szakirodalomból ismert mutatószámrendszerek bemutatása teszi ki. Olyan eszközökről és egyben megoldásokról lehet olvasni, amelyek Magyarországon még kevésbé ismertek, mint például a német Reichmann és Lachnit nevéhez köthető RL (Rentabilitás és Likviditás) mutatószámrendszer, a francia eredetű Tableau de Bord (TdB) vagy az angolszász eredetű teljesítményprizma (Performance Prism).

Szendrő Katalin (szerk.) (2010): Innovációs Szakmai Fórum. Kaposvár: Somogy Megyei Foglalkoztatási Paktum. Tanulmánykötet. (ISBN 978-963-06-9409-4)

A tartalomból: A Kaposvári Képzési és Karriernapok elnevezésű szakmai rendezvény tanulmánykötete az elhangzott előadásokból szerkesztett elméleti, valamint a tárgykörhöz tartozó kiegészítő tanulmányokat tartalmazza kiegészülve szakmai szervezetek tájékoztató anyagaival. A tíz fő fejezetből álló tanulmánykötet célja a K+F+I aktuális helyzetképének bemutatása mind hazai, mind regionális szemszögből. Az első fejezet a Dél-dunántúli régió, valamint a magyar szakképzés helyzetét mutatja be. Összefoglalja az elmúlt években végzett kutatások eredményeit, megvizsgálja Magyarország, különös tekintettel a Dél-dunántúli Régió sajátosságait, valamint összehasonlítást tesz az EU sikeresebb oktatáspolitikával rendelkező államaival, végezetül javaslatokat fogalmaz meg a szakképzési rendszer átalakítására.  A következő tanulmány K+F+I forrásokat, feltételeket és lehetőségeket soroltatja fel különös tekintettel a Dél-dunántúli régióra. Rámutat annak jelentőségére, hogy a kutatás-fejlesztési tevékenység, az innováció napjainkban a gazdasági fejlődés, a versenyképesség fenntartásának egyik legalapvetőbb feltétele. A következő fejezet, innováció és a klaszteresedés szerepe az egészségturizmusban, szintén a Dél-dunántúli régió adottságait emeli ki, valamint az ennek ellenére történő lemaradását az ország egyéb régióival szemben. Végezetül javaslatokat fogalmaz meg innovatív megoldások, valamint szolgáltatások bevezetésére. A humán kutatás-fejlesztés szervezeti innovációt eredményező jelentősége a hazai vállalkozások hatékonyságának fokozásában című fejezet arra hívja fel a figyelmet, hogy a folyamatosan és dinamikusan változó külső környezet állandóan új kihívásokat generál, amelyekkel szemben a vállalkozásoknak adekvát válaszokat, megfelelő döntéseket és intézkedéseket kell megfogalmazniuk túlélésük, működésük fenntartása, illetve javítása érdekében. Kiemeli a humán kutatások és fejlesztések fő célját, mely különböző intervenciók lebonyolítása során a szervezet számára hatékonyságot, teljesítménynövelést, versenyképesség fokozását biztosít. Az innovációs járulék felhasználási és elszámolási lehetőségei című fejezet Magyarország K+F+I helyzetképének és középtávú céljainak bemutatása mellett összegyűjti azokat az alapvető innovációs járulékkal kapcsolatos törvényeket, feltételeket és információkat, amelyek kiindulópontot jelentenek a járulék felhasználásához és elszámolhatóságához annak érdekében, hogy a vállalatok, vállalkozások minél alaposabb ismeretekkel rendelkezzenek.

Bertalan Péter (2009): PROVIDA MATER. Egy rejtőzködő enciklika magyarországi utóélete. Kaposvár: Human Exchange Emberi Erőforrás Fejlesztő és Tanácsadó Alapítvány. Monográfia. (ISBN 978-963-88424-0-4)

A tartalomból: Az egyház egyetemes és politikatörténeti szempontból érdekes dokumentuma a Provida Mater. Az apostoli konstitúciót 1947-ben XII. Pius pápa adta ki. A fontos egyháztörténeti dokumentum nagyjelentőségű a társadalmi enciklikák sorában, szerepe a későbbiek szempontjából meghatározó. A rendszerváltás után a kommunista diktatúrát átvészelő egyházakat politikai okokból újra érik kisebb-nagyobb támadások. Ezek többségét jellemzi, hogy a közelmúlt egyháztörténetére hivatkozva a kommunista diktatúra iránti szolgai lojalitással vádolják őket. A diktatúra ugyanakkor ezt az intézményt támadta a legszívósabban, a legkeményebben, a legkegyetlenebbül. Az egyházak válaszreakciói sokfélék voltak. A támadó és a megtámadott között a treuga Dei egy pillanatra sem állt be. A történelemtudomány feladata, hogy ennek az ellentmondásnak az alapvető okait feltárja. A külvilágtól a vasfüggönnyel elzárt keleti blokk katolikusainak sokféleképpen üzent a pápa és adott útmutatást. A cím is mutatja, a „rejtőzködő enciklika” ennek egyik formája. A Provida Mater kezdetű enciklika sorsát azért fontos nyomon követni, mert tipikus, hatásában determináló.     A Provida Mater enciklika jelentőségét az adja, hogy lezárja a karizmatikus egyházi kisközösségek – Fokolare, taezie-i közösség, verbiták, Mária iskolatestvérek megalakítását -, s utat nyit Közép-Kelet-Európában új kisközösségek alapításához, ezáltal lehetőséget biztosítva a diktatórikus rendszerekkel szemben álló illegális egyház megszületéséhez.

Garai Péter (2009): A magyar szakképzés kórrajza – Ellentmondások és lehetőségek feltárása a Dél-dunántúli Régió esetében. Kaposvár: Human Exchange Emberi Erőforrás Fejlesztő és Tanácsadó Alapítvány. (ISBN 978-963-88424-1-1)

A tartalomból: A szociális jólét meghatározó előfeltétele a stabil társadalom, az erős gazdaság és az innovatív termelési technológia, melynek egyik alapja a hatékony szakképzés. A szakképzés színvonala alapozza meg azt a tudás alapú társadalmat és gazdaságot, amit a hazai fejlesztési tervek és az Európai Unió is alapvető célként fogalmazott meg. A megfelelő szakképzettség biztosítja a munkavállaló számára a munkahely megszerzésének és megőrzésének lehetőségét, illetve a munkáltató részére a termelés és szolgáltatás elvárt minőségét, folyamatosságát. Az Európai Unió fejlettebb országaiban sokféle szakoktatási rendszer működik, de közös jellemzőjük, hogy kiforrottak, a gazdasággal igen szorosan együttműködnek, a munkaerő-piaci igényekre épülő, a helyi szociológiai, földrajzi sajátosságokat markánsan figyelembevevő, decentralizált módon funkcionálnak. Ezekkel szembeállítható a magyar szisztéma, mely folyamatosan változik, rendkívül drága, a gazdaság igényeit csak kis mértékben és jelentős fáziskéséssel követi, alapvetően centralizált irányítású, így a lokális sajátosságokat is csak kevésbé veszi figyelembe.
A hazai szakképzés problémáinak feltárása, sikeres nyugati szisztémákkal történő összehasonlítása, a fejlesztés lehetőségeinek a megfogalmazása a szakkönyvben megjelenített vizsgálódás fő célja. A megalapozott, országos szintű következtetések meghozatalához részletes esettanulmányként a Dél-Dunántúl vizsgálata szolgál. A tanulmánykötet hat esztendő kutatómunkájának eredményeit tartalmazza, mely az országos jellemzőkre, a jogi keretrendszerre épülő szakoktatás és gazdaság bemutatására, a hibákra és a megoldási lehetőségek megfogalmazására fókuszál a Dél-dunántúli Régió példáján keresztül. A vizsgálódás alapját a statisztikailag jól mérhető gazdasági, munkaerő-piaci adatok bemutatása, időbeli és területi különbségeinek elemzése képezi. Erre építkezik a hazai szakoktatási rendszer kritikai vizsgálata, nemzetközi összehasonlítása, a gazdasági-oktatási szereplők és a jelentősebb tudományos kutatások megállapításainak áttekintése. A korábbi évek kutatómunkája világítottak rá a roma tanulók kiemelkedő fontosságára. A közeljövőben ők fogják jelenteni a régió szak- és felnőtt képzésének hallgatói utánpótlását. Nem felelőtlenség azt állítani, hogy a szakoktatás jövője a Dél-Dunántúlon és az ország egyre több térségében mind inkább a roma fiatalokon fog múlni. A könyv kiemelten fontos feladata, hogy nyomatékosan kihangsúlyozza szerepüket, jellemzőiket a szakoktatásban, továbbá a saját és a róluk alkotott véleményeket is fel kívánja tárni.

Garai Péter (2008): A szakoktatás munkaerő-piaci szempontú vizsgálata a Dél-dunántúli Régióban a Kaposvár TISZK Kht. tevékenységének, lehetőségeinek feltárásával. Kaposvár: Kaposvár TISZK Kht. (ISBN 978-963-06-5386-2)

A tartalomból: A tanulmánykötet több, egymással szorosan összefüggő kutatást tartalmaz. Valamennyi a szakképzés regionális és térségi jellemzőit vizsgálja, a munkaerő-piaci, gazdasági összefüggéseket taglalja a Kaposvár TISZK Kht. szerepvállalásának és lehetőségeinek bemutatásával. Erre az átfogó munkára az intézmény megbízásából került sor, azért, hogy megismerhetőek legyenek a szakképzésben és az iskolahálózatban uralkodó jelenlegi állapotok, erősségek, gyengeségek, ellentmondások és veszélyek. Valamennyi prezentált kutatás tanúsága szerint alapjaiban új képzési szemléletre és infrastruktúrára is szükség van, melynek oszlopos tagjai lehetnek a Térségi Integrált Szakképző Központok. A kötetben bemutatásra kerül a Kaposvár TISZK Kht. Nyomon követhetőek a tulajdonosok oktatáspolitikai, szociológiai, területfejlesztési elképzelései, a szakképzés és a felnőttképzés térségi sajátosságai, fejlődési lehetőségei, a gazdaság szakemberigényei, jellemzői, a régió munkaerő-piaci, demográfiai, szakiskolai sajátosságai, a képzésre fordított kiadások ellentmondásai. Hangsúlyos a jövő céljainak eléréséhez kapcsolódó igények feltárása, tudományos módszerekkel történő követése, a modularizáció bemutatása, a várható nehézségek felkutatása, megfogalmazása is. A kutatás a 2004-es és a 2005-ös évek adataiból, előtanulmányaiból indul ki. A könyvben megfogalmazott fő cél vizsgálata, a szakoktatás területfejlesztési lehetőségeinek a feltárása, a Kaposvár TISZK Kht. feladatainak megfogalmazása azonban 2006-ban indult és jelenleg is tart. A kiadvány ajánlható az oktatási intézményeket fenntartó önkormányzatoknak, magánszervezeteknek, iskolaigazgatóknak, pedagógusoknak, gyakorlati oktatóknak, a szakember-utánpótlásban érdekelt gazdasági szereplőknek, munkaügyi és oktatásigazgatási szervezeteknek egyaránt. A megfogalmazottak cselekvési tervek igyekeznek segíteni és irányt mutatni a térség társadalmi, gazdasági, oktatáspolitikai fejlesztéséhez, a szakképző iskolai rendszer átalakításához.