A Human Exchange Emberi Erőforrás Fejlesztő és Tanácsadó Alapítvány gondozásában vagy közreműködésével megjelent publikációk jegyzéke

A tartalomból: A tankönyv a Nemzeti Civil Alapprogram támogatásával jött létre, képzési program részeként. A program során megvalósuló képzések közvetlen módon a civil szervezeteknél dolgozó szakemberek fejlesztésével, közvetve az őket a jövőben képzésben részesítő kollégáik, trénereik képzésén keresztül járulnak hozzá a hatékony és eredményes működéshez. A képzés elsődleges célja – négy modul keretében – a civil szervezetek hosszú távú fenntarthatósága, képviselőik, tagjaik, önkénteseik kulcskompetenciáinak fejlesztése. A képzési program során kiemelt területet képez a gazdálkodással és forrásszerzéssel kapcsolatban felmerülő tudások és jártasságok átadása, valamint a civil tréneri ismeretek. A tankönyv első része a projektmenedzsment és a pályázatírás témakörét öleli fel, második fő része a trénerként, szervezetfejlesztőként tevékenykedő „képzők képzését” tartalmazza.

A tartalomból: Az idegen nyelvű szakkönyv keretei között arra vállalkoztunk, hogy a civil szervezetek, valamint munkaerő-piaci és társadalmi szempontból hátrányos helyzetű célcsoportok körében végzett vizsgálataink közül bemutassunk néhány, a közelmúltban lefolytatott kutatást. A kutatásokból leszűrt tapasztalatok az emberi erőforrások és a szervezetek fejlesztésének, valamint szakmai együttműködési hálózatok kialakításának és működtetésének elsődleges jelentőségére igyekeznek rámutatni. Vizsgálataink közül bemutatásra kerültek a munkaerőpiac társadalmi diszkriminációt előidéző és fenntartó jellegzetességei a hátrányos helyzetű célcsoportok munkaerő-piaci és társadalmi integrációját nehezítő tényezők taglalásán keresztül. Igazoltnak találtuk az alternatív foglalkoztatási kezdeményezések pozitív hatásosságát és kiemelt jelentőségét a hátrányos helyzetű és speciális igénnyel élő célcsoportok esetében.

A tartalomból: A tanulmánykötet munkaerő-piaci, foglalkoztatás- és humánpolitikai szakértők bevonásával megvalósított kutatás-fejlesztési projekt eredményeit foglalja magában. A pályaválasztás fejlesztési lehetőségeit meghatározó szempontok elemzése mellett a Dél-Dunántúl oktatási feltételrendszeréről, a fellelhető fejlesztési eszközökről és módszerekről olvashatunk. Bemutatásra kerülnek a vállalkozások tényleges, a különböző képzési/fejlesztési alternatívákat érintő munkaerő-piaci igényei, valamint a pályaválasztást segítő intézményrendszer programjai és eszközei. A szakmai kiadvány keretei között a régió szakképzési helyzetének stratégiai kérdéseit részletező szempontokkal is megismerkedhetünk. A pályaválasztás és pályairányítás felsőoktatással való kapcsolatáról az oktatás expanzióját és a demográfiai változásokat kísérő egyéb tendenciák és feltételek részletes taglalása révén olvashatunk. Itt különös hangsúly helyeződik a pályatervezés és pályairányítás felsőoktatási keretrendszerben történő működtetésének fontosságára, amit nagyban elősegít a szerzők felsőoktatásban és munkaerő-piaci szekértői feltételrendszerben szerzett több évtizedes tapasztalata. A tanulmánykötet végén a régió pályaválasztási koncepcióját előkészítő akcióterv fontosabb intézkedéseit találjuk az állam részéről a munkaerő-piaci intézményrendszert képviselő szakértő szemüvegén keresztül láttatva a fejlesztési igényekre és szükségletekre megfelelő válaszlépésekként.

A tartalomból: A négy fő fejezetből és fogalomtárból álló, 112 oldalas szakkönyv kialakításának célja az volt, hogy rámutasson a civil/nonprofit szervezetek nemzetgazdasági, térségi/regionális és lokális kapcsolati, együttműködési hálózatokban játszott szerepének fontosságára az érdek és érdekeltség fogalomkörének definiálásán keresztül. A szerző foglalkozik a munkaerő-piaci érdekegyeztetés folyamatával, szereplőivel és társadalmi feltételeivel ugyancsak. A munkaadói és munkavállalói érdekképviseletek taglalása mellett az érdekegyeztetés mechanizmusából fakadó elvárásokra fókuszál, ami nyílt hatalmi struktúrában, decentralizált döntési folyamat keretei között kell, hogy végbemenjen. Szó esik a munkaerőpiac fő áramlatán kívül történő munkahelyteremtés eszközeiről, lehetőségeiről, amely nem pusztán foglalkozási, jövedelemszerzési szempontból fontos, hanem elengedhetetlen a társadalmi kohézió kialakulásához és megerősödéséhez. Az említett kezdeményezéseknek a civil vagy nonprofit szervezetek képesek megfelelő feltételeket és lehetőségeket teremteni.

A tartalomból: A tíz fő fejezetből és fogalomtárból álló tankönyv célja, hogy a hazai és a nemzetközi szakirodalomban fellelhető, a teljesség igénye nélkül gyűjtött és strukturált irodalmakból egy olyan viszonylag rövid, kézzelfogható, vázlatos tudásanyagot kerüljön összeállításra, amely a legfontosabb fogódzópontokat biztosítja a vezetési és szervezési ismeretek alapjaival ismerkedők számára. A szervezeti alaptípusok meghatározó sajátosságai mellett a tankönyv bemutatja a szervezetek rendszerszerű működésének sajátosságait, a szervezet és környezete viszonyrendszerét, kölcsönös egymásra hatásuk jellegét és jelentőségét. A főbb vezetési funkciók tárgyalásán túl hangsúlyos szerepet játszanak a szervezetekre jellemző csoportdinamikai szabályszerűségek, amelyek az egyes szervezetek esetében az emberi tényező révén közvetlen módon hatnak a munkahelyi légkörre.  A szervezetet mint önálló, sajátságos jellegzetességekkel felvértezett kulturális entitást láttatva feltárulnak a szervezeti kultúra fontosabb összetevői is. Ehhez kapcsolódóan a szervezeti változások vezetését taglaló fejezetben a szervezet mint folyamatosan változó, dinamikus rendszer koncepciójából kiindulva a szerző kísérletet tett a különböző szintű változások okainak és hatásainak vázlatos bemutatására, illetve a szervezeti változások folyamatszerű megragadására. A gyakorlati vezetési koncepciókat és döntéstámogató rendszereket bemutató fejezetben olvashatunk a stratégiai vezetés, valamint az innováció-, a projektmenedzsment és a controlling rendszerek, illetve vezetési metódusok lényegi vonásairól. A vizsgálódási horizonton megjelennek az új tanácsadási metodológiák – az akciókutatás és a tapasztalati tanulás – aktuális kérdései, valamint a szervezeti magatartás új gyakorlati metódusait megalapozó elméleti megközelítések is. A Menedzsment fogalomtárban a tankönyvben szerepeltetett fogalmak, kifejezések jelennek meg definíciószerűen, amelyek segítenek tisztázni bizonyos fogalmi jelentések tartalmi vonatkozásait, szélesebb értelmezési keretet nyújtva ezzel is a tankönyv mondanivalójához.

A tartalomból: A HR tevékenységek kiszervezésének minél nagyobb elterjedése ellenére eddig nem készült átfogó tanulmány arról, hogy a magyarországi vállalkozások hogyan viszonyulnak a kiszervezéshez, és az eddig szerzett gyakorlat alapján milyen pozitív és negatív tapasztalatokra tettek szert. A Pannonjob Humán Szolgáltató és Tanácsadó Kft. és a Human Exchange Emberi Erőforrás Fejlesztő és Tanácsadó Alapítvány közösen azzal a szándékkal fogott bele a 120 vállalkozást érintő kutatásba, hogy megvizsgálja, mely területeken és milyen okból választják a vállalatok az outsourcing kínálta lehetőségeket, illetve hogy milyen elvárásaik vannak a kiszervezett szolgáltatásokkal kapcsolatban. A kutatás eredményeiből készült tanulmány is egy remek benchmark lehetőséget nyújt a magyarországi vállalkozások számára, megismerhetik a más vállalkozásoknál alkalmazott legjobb gyakorlatokat, illetve hasznos információkat kapnak a más vállalatoknál szerzett tapasztalatokról.

A tartalomból: A Kaposvári Képzési és Karriernapok elnevezésű szakmai rendezvény tanulmánykötete az elhangzott előadásokból szerkesztett elméleti, valamint a tárgykörhöz tartozó kiegészítő tanulmányokat tartalmazza kiegészülve szakmai szervezetek tájékoztató anyagaival. A tíz fő fejezetből álló tanulmánykötet célja a K+F+I aktuális helyzetképének bemutatása mind hazai, mind regionális szemszögből. Az első fejezet a Dél-dunántúli régió, valamint a magyar szakképzés helyzetét mutatja be. Összefoglalja az elmúlt években végzett kutatások eredményeit, megvizsgálja Magyarország, különös tekintettel a Dél-dunántúli Régió sajátosságait, valamint összehasonlítást tesz az EU sikeresebb oktatáspolitikával rendelkező államaival, végezetül javaslatokat fogalmaz meg a szakképzési rendszer átalakítására.  A következő tanulmány K+F+I forrásokat, feltételeket és lehetőségeket soroltatja fel különös tekintettel a Dél-dunántúli régióra. Rámutat annak jelentőségére, hogy a kutatás-fejlesztési tevékenység, az innováció napjainkban a gazdasági fejlődés, a versenyképesség fenntartásának egyik legalapvetőbb feltétele. A következő fejezet, innováció és a klaszteresedés szerepe az egészségturizmusban, szintén a Dél-dunántúli régió adottságait emeli ki, valamint az ennek ellenére történő lemaradását az ország egyéb régióival szemben. Végezetül javaslatokat fogalmaz meg innovatív megoldások, valamint szolgáltatások bevezetésére. A humán kutatás-fejlesztés szervezeti innovációt eredményező jelentősége a hazai vállalkozások hatékonyságának fokozásában című fejezet arra hívja fel a figyelmet, hogy a folyamatosan és dinamikusan változó külső környezet állandóan új kihívásokat generál, amelyekkel szemben a vállalkozásoknak adekvát válaszokat, megfelelő döntéseket és intézkedéseket kell megfogalmazniuk túlélésük, működésük fenntartása, illetve javítása érdekében. Kiemeli a humán kutatások és fejlesztések fő célját, mely különböző intervenciók lebonyolítása során a szervezet számára hatékonyságot, teljesítménynövelést, versenyképesség fokozását biztosít. Az innovációs járulék felhasználási és elszámolási lehetőségei című fejezet Magyarország K+F+I helyzetképének és középtávú céljainak bemutatása mellett összegyűjti azokat az alapvető innovációs járulékkal kapcsolatos törvényeket, feltételeket és információkat, amelyek kiindulópontot jelentenek a járulék felhasználásához és elszámolhatóságához annak érdekében, hogy a vállalatok, vállalkozások minél alaposabb ismeretekkel rendelkezzenek.

A tartalomból: A szociális jólét meghatározó előfeltétele a stabil társadalom, az erős gazdaság és az innovatív termelési technológia, melynek egyik alapja a hatékony szakképzés. A szakképzés színvonala alapozza meg azt a tudás alapú társadalmat és gazdaságot, amit a hazai fejlesztési tervek és az Európai Unió is alapvető célként fogalmazott meg. A megfelelő szakképzettség biztosítja a munkavállaló számára a munkahely megszerzésének és megőrzésének lehetőségét, illetve a munkáltató részére a termelés és szolgáltatás elvárt minőségét, folyamatosságát. Az Európai Unió fejlettebb országaiban sokféle szakoktatási rendszer működik, de közös jellemzőjük, hogy kiforrottak, a gazdasággal igen szorosan együttműködnek, a munkaerő-piaci igényekre épülő, a helyi szociológiai, földrajzi sajátosságokat markánsan figyelembe vevő, decentralizált módon funkcionálnak. Ezekkel szembeállítható a magyar szisztéma, mely folyamatosan változik, rendkívül drága, a gazdaság igényeit csak kis mértékben és jelentős fáziskéséssel követi, alapvetően centralizált irányítású, így a lokális sajátosságokat is csak kevésbé veszi figyelembe. A hazai szakképzés problémáinak feltárása, sikeres nyugati szisztémákkal történő összehasonlítása, a fejlesztés lehetőségeinek a megfogalmazása a szakkönyvben megjelenített vizsgálódás fő célja. A megalapozott, országos szintű következtetések meghozatalához részletes esettanulmányként a Dél-Dunántúl vizsgálata szolgál. A tanulmánykötet hat esztendő kutatómunkájának eredményeit tartalmazza, mely az országos jellemzőkre, a jogi keretrendszerre épülő szakoktatás és gazdaság bemutatására, a hibákra és a megoldási lehetőségek megfogalmazására fókuszál a Dél-dunántúli Régió példáján keresztül. A vizsgálódás alapját a statisztikailag jól mérhető gazdasági, munkaerő-piaci adatok bemutatása, időbeli és területi különbségeinek elemzése képezi. Erre építkezik a hazai szakoktatási rendszer kritikai vizsgálata, nemzetközi összehasonlítása, a gazdasági-oktatási szereplők és a jelentősebb tudományos kutatások megállapításainak áttekintése. A korábbi évek kutatómunkája világítottak rá a roma tanulók kiemelkedő fontosságára. A közeljövőben ők fogják jelenteni a régió szak- és felnőtt képzésének hallgatói utánpótlását. Nem felelőtlenség azt állítani, hogy a szakoktatás jövője a Dél-Dunántúlon és az ország egyre több térségében mind inkább a roma fiatalokon fog múlni. A könyv kiemelten fontos feladata, hogy nyomatékosan kihangsúlyozza szerepüket, jellemzőiket a szakoktatásban, továbbá a saját és a róluk alkotott véleményeket is fel kívánja tárni.

A tartalomból: A tanulmánykötet több, egymással szorosan összefüggő kutatást tartalmaz. Valamennyi a szakképzés regionális és térségi jellemzőit vizsgálja, a munkaerő-piaci, gazdasági összefüggéseket taglalja a Kaposvár TISZK Kht. szerepvállalásának és lehetőségeinek bemutatásával. Erre az átfogó munkára az intézmény megbízásából került sor, azért, hogy megismerhetőek legyenek a szakképzésben és az iskolahálózatban uralkodó jelenlegi állapotok, erősségek, gyengeségek, ellentmondások és veszélyek. Valamennyi prezentált kutatás tanúsága szerint alapjaiban új képzési szemléletre és infrastruktúrára is szükség van, melynek oszlopos tagjai lehetnek a Térségi Integrált Szakképző Központok. A kötetben bemutatásra kerül a Kaposvár TISZK Kht. Nyomon követhetőek a tulajdonosok oktatáspolitikai, szociológiai, területfejlesztési elképzelései, a szakképzés és a felnőttképzés térségi sajátosságai, fejlődési lehetőségei, a gazdaság szakemberigényei, jellemzői, a régió munkaerő-piaci, demográfiai, szakiskolai sajátosságai, a képzésre fordított kiadások ellentmondásai. Hangsúlyos a jövő céljainak eléréséhez kapcsolódó igények feltárása, tudományos módszerekkel történő követése, a modularizáció bemutatása, a várható nehézségek felkutatása, megfogalmazása is. A kutatás a 2004-es és a 2005-ös évek adataiból, előtanulmányaiból indul ki. A könyvben megfogalmazott fő cél vizsgálata, a szakoktatás területfejlesztési lehetőségeinek a feltárása, a Kaposvár TISZK Kht. feladatainak megfogalmazása azonban 2006-ban indult és jelenleg is tart. A kiadvány ajánlható az oktatási intézményeket fenntartó önkormányzatoknak, magánszervezeteknek, iskolaigazgatóknak, pedagógusoknak, gyakorlati oktatóknak, a szakember-utánpótlásban érdekelt gazdasági szereplőknek, munkaügyi és oktatásigazgatási szervezeteknek egyaránt. A megfogalmazottak cselekvési tervek igyekeznek segíteni és irányt mutatni a térség társadalmi, gazdasági, oktatáspolitikai fejlesztéséhez, a szakképző iskolai rendszer átalakításához.