Kapcsolódó tartalom

Hosszú és nem mindig rögök nélkül való út vezetett addig, hogy a nagy álom, a sok tekintetben hátrányos helyzetű Ormánság éledése valóban elkezdődhessen.

Hosszas előkészítő munka nyomán a kormány tavaly nyáron fogadta el az Ős-Dráva Programot, amelynek végrehajtására az évtized végéig két részletben összesen huszonötmilliárd forint támogatáshoz jut a dél-baranyai térség. 

A nagyszabású program egy összetett, a természetvédelmet, a társadalmi viszonyokat és a gazdaságot egyaránt átfogó fejlesztési terv, melynek célja, hogy egy több évtizedes léptékben zárójelbe tett, szinte leírt régióban egy nagyszabású, komplex tájhasználatváltással hosszú távon megteremtődhessenek a megmaradás, a fenntartható fejlődés feltételei. 

A stratégia megvalósításáért megalakított Ős-Dráva Konzorciumban példaértékűen fogott össze a Baranya Megyei Önkormányzat, a Dél-dunántúli Vízügyi Igazgatóság, a Duna–Dráva Nemzeti Park Igazgatósága, a Baranya Megyei Kormányhivatal, valamint a Dél-Baranyáért Alapítvány. 

Tiffán Zsolt fideszes országgyűlési képviselő, a Baranya megyei önkormányzat elnöke, az Ős-Dráva Program összehangolásáért felelős kormánybiztos, civilben közismert villányi borosgazda, az Árpád-korban, egészen pontosan 1117-ben már írásban, Supurkan néven említett Szaporca község 1883-ban épült református temploma szomszédságában megtartott alapkőletétel során arra emlékeztette hallgatóságát, hogy Kodolányi János Földindulás című regényében olyan településként szerepel Szaporca, ahol a múlt század első felében vesszővel ölték a magzatokat. E drámai jelenség az ormánsági egykézés jelképe lett, s a térségben élő embereket hosszú évtizedekre magukra hagyták.

– 2010-ben az Ormánság népe ígéretet kapott az Ős-Dráva Program megvalósítására, s a hosszas előkészítést követően a szavak ideje után immár elérkezett a tettek kora. A mai nappal elkezdtük letörölni az Ormánságot a hátrányos helyzetű régiók térképéről. A térségi látogatóközpont építésének megindulásával a vállalkozás látványos szakaszába lépett, ami reményt ad az itteni falvak lakosságának, ám a teljes sikerhez az szükséges, hogy az emberek higgyenek a programban, saját jövőjükben – mondja Tiffán Zsolt.

Baranya megye önkormányzata – a megyei helyhatóságok között egyedüliként – négyszázhúsz embert foglalkoztat az Ős-Dráva Program és a Start Közmunkaprogram összekapcsolásával. Nincs ugyanis fejlődés, újjászületés megélhetés nélkül. 

Az Ormánság falvacskái jellemzően pár száz lelkes települések, melyek elöregedő, munkához alig jutó népessége a gyér tömegközlekedés miatt kis túlzással el van vágva a külvilágtól. Akad olyan község, ahová naponta mindössze kétszer, kora reggel és este kanyarodik az autóbusz. E vidék népe – és korántsem csak a máskülönben jelentős lélekszámú cigány lakosság – segítségre szorul. Nem segélyre, hanem esélyre van szükségük. A bibliai közhellyel élve: nem halat, hanem hálót kérnek. És kapnak is. A szeptemberben elindult „Szövétnek I. – Közösségi foglalkoztatási kezdeményezés az Ős-Dráva Program 20 településén” című vállalkozásképzési és -átképzési lehetőségeket, foglalkoztatási programot és munkaerő-piaci szolgáltatásokat nyújt a rászorulóknak, akik az Országos Képzési Jegyzékben is szereplő szakképesítésre tehetnek szert víziközmű-építőként, erdőművelőként és méhészeti munkásként. Emellett készség- és képességfejlesztő tréningekre, álláskeresési tanácsadásra, munkaerő-piaci ismeretek megszerzésére, mentorálásra és mediációra is lehetőség van.

– A Szövétnek program célja, hogy a közmunkásokat idővel eljuttassuk az elsődleges munkaerőpiacra. Motiválni szeretnénk őket, hogy akarjanak dolgozni. Ez nem mindig könnyű ebben a térségben, ahol nemzedékek nőttek fel úgy, hogy a szüleiket soha nem látták dolgozni. Ezért fontos, hogy a közmunka értéket teremtsen – foglalja össze hitvallását Pohl Marietta, a Baranya Megyei Közgyűlés alelnöke, a Szövétnek program ötletgazdája és mindenese.

Mint megtudjuk, az értékteremtés jegyében jelenleg két hektáron negyven fő foglalkozik fűszer- és gyógynövénytermesztéssel, s a Mecsekerdő Zrt.-vel elindult együttműködésnek köszönhetően a jövőben az e célra hasznosított terület megközelíti majd a tíz hektárt. Tökmagolaj is készült, s a tök héját az állattartók hazavihették a jószágnak. A gyógynövénykertészek a közismert fehérbabbal is foglalkoznak, a héjában ugyanis gyógyerő rejtőzik, a belőle főzött tea jótékony hatással van a vércukorszintre. Magát a babot pedig a térség egyik települése, Vajszló általános iskolája kapta meg hagyományos étkezési célra.

– Mindez jövőképet adhat a fiataloknak. Ugyanakkor gondot jelent, hogy a közmunka-lehetőség telente megszűnik. Ezért erre az időszakra is képzést indítunk, a fűz termesztésének és feldolgozásának tudományába szeretnénk bevezetni a közmunkásainkat, ez ugyanis a jövőben a téli időszakban is megélhetést adhat – mondja Pohl Marietta. 

A közmunka a térségben olyannyira sikeres, hogy az Ormánságban gyakorlatilag felszívta a munkanélkülieket, előfordult már olyan eset is, hogy munkaerőhiány állt elő.

– Reggel hétkor meg kell jelenni a kijelölt területen, a munkaidő délután háromig tart. A napi teendőket a brigádvezetők osztják ki, ők vezetik a munkanaplót és a jelenléti ívet is, a közmunkások pedig munkavédelmi, tűzvédelmi és balesetvédelmi képzést kapnak – tájékoztat a közmunka gyakorlati részleteiről Kósa Ildikó, a kémesi központú Ős-Dráva Programiroda asszisztense.

Elkísérjük napi körútja egyik állomására, a Dráva Mailáthpuszta melletti árterébe, ahol az egyik brigád az elhanyagolt, növényzettel benőtt tanösvényt tisztogatja. Kósa Ildikó érdeklődésünkre elárulja, hogy a lelkesedés és a teljesítmény nem minden csoportnál egyenletes, de összességében jók a tapasztalatok, a munkálatok megfelelő ütemben haladnak az emberek megbecsülik a lehetőséget, és nagyon igyekeznek. 

Ezt magunk is érzékeljük. A munkások figyelmesen hallgatják Kósa Ildikó instrukcióit és nagy odaadással irtják a nemkívánatos burjánt, csattog a bozótvágó, suhog a kasza, ugyanakkor marad energia a derűre is, időnként odavetnek egymásnak egy-egy kedélyes megjegyzést. A munkát pedig tisztességgel elvégzik.

– A tizenhét hektáron épülő Ős-Dráva Ökoturisztikai Látogatóközpont és Bemutatóhely magja egy négyszáznyolcvan négyzetméteres épület lesz, ehhez ezer négyzetméternél is nagyobb, a térség őshonos fajtáit bemutató állattartó telep, kilátó, a hagyományos térségi gazdálkodás eszközeit és a Dráva mente élővilágát ismertető három tanösvény, továbbá tájfajtákat összegyűjtő gyümölcsös, valamint fűszer- és növénykert tartozik majd. A reményeink szerint jövő tavaszra nagyjából egymilliárd forintos beruházással felépülő intézmény hozzávetőlegesen harminc embernek ad majd munkát – avat be a részletekbe Tiffán Zsolt.

A kormánybiztos a nyomasztó örökség felszámolása végett kezdeményezte, hogy minden megszülető szaporcai, cúni, tésenfai, kémesi gyermek nevét viselje ezentúl egy-egy elültetett őshonos facsemete. 

Az interaktív látogatóközpont után következik majd a leendő létesítmény szomszédságában található hat és fél kilométer hosszú Kisinci-holtág rehabilitációja, a hatékony vízvisszatartási rendszer kiépítése hozzávetőlegesen hatszázmillió forint értékű beruházással. Erre a Dél-Dunántúli Operatív Programból csoportosított át forrásokat a kormány. Emellett már Horvátország EU-taggá válása előtt elindult a határon átnyúló, uniós forrásokra támaszkodó IPA (Instrument for Pre-Accession Assistence, Előcsatlakozási Segítségnyújtási Eszköz) program keretében az úgynevezett DRABALU-projekt (Drava Basin Altered Land Use, Dráva-menti Tájhasználat-váltás), amelyben a határfolyó túloldalán található települések is részt vesznek.

Ezután következik a térség domborzati „letapogatása”, többek között a levegőből, majd az így megismert adottságok nyomán a térség összesen nyolcvankilenc kilométer hosszú csatornarendszerének tervezése. A megvalósítás két-három év múlva indul. A munkálatok eredményeként lehetővé válik a viszonylag nagy esésű, sebes sodrú, a mederbe mélyen bevágódott, ezért elegendő vizet a térségben csak nagyobb áradások idején hátrahagyó Dráva vizének irányított megtartása, illetve ezzel összefüggésben a belvíz elvezetése a domborzati adottságokhoz igazodva, a gravitáció, illetve a talaj kapillárisainak segítségével.

Ez a hatalmas munka valójában a folyószabályozásokat megelőző hagyományos fokgazdálkodás felélesztése, így az Ős-Dráva Program Magyarország számos tájegysége számára modellnek is tekinthető. 

A tájhasználatváltáshoz persze hozzátartozik a szántók arányának csökkentése, a hagyományos vizes élőhelyek lehetőség szerinti rehabilitációja, a biológiai sokszínűség megtartása és gazdagítása is. 

– A teljes Ős-Dráva Program negyvenötezer hektáros tervezési területet érint a barcsi, a sellyei és a siklósi kistérség harminchat településével, több mint tízezer lélekkel. A projekt során helyreállítjuk a vizes élőhelyeket, új vízkormányzási rendszert alakítunk ki, hogy fellendüljön az ökoturizmus, a horgászat, valamint az állattartás, a megélhetést adó családi gazdaságok mozaikos, sokszínű rendszere. Mindezek 852 millió forint értékű tervezése hamarosan elkezdődik a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség Környezet és Energia Operatív Programja segítségével. A vállalkozás egésze hozzávetőlegesen huszonöt milliárd forintba fog kerülni, ezt több forrásból, többek között európai uniós alapokból teremtjük elő – summázza a 2020-ig elvégezni tervezett munka legfőbb elemeit és hátterét Tiffán Zsolt. 

A nagy álom, az Ős-Dráva Program az Ormánság jövőjébe vetett hitből táplálkozó, az emberi képességben bízó elszánt akarat nyomán tehát fokozatosan valósággá válik. Sikere esetén – amire minden esély adott – pedig olyan példaértékű vállalkozássá válhat, amelyet hazánk minden hasonló helyzetben lévő térsége bátran követhet. Miként Pohl Marietta, a Szövétnek program kitalálója és névadója fogalmazott, ha elég fáklya lobban fel, világosság lesz.

Ágoston Balázs